Nem szeretnék, hosszan írni mert még mindig fáj rágondolni. Tegnap sajnos meghalt a tangerimalacom aki már több mint 5éve a társam volt, és úgy érzem magam mint egy rongy. >.> Egész éjjel fenn voltam mert volt ötletem egy rajzhoz, és mindenképpen animálni akartam, bár még sosem csináltam olyat. Végülis megoldottam, habár nem lett tökéletes, de nem is érdekelt, mert csak valamiféle emléket akartam állítani, ha lehet ezt annak nevezni. >.> Tudom, sokan lehet túlreagálásnak tartják, hogy ennyire megvisel egy rágcsáló halála, de én a barátomnak tartottam még, ha nem is beszélt. Ki nem sírna, gyászolna egy barátjáért? ughh. össze vissza beszélek, de nehéz rendezni a gondolataim. Szóval csak itt az animáció.